Brrr....Brrr...
Hát ez nem igaz.Már megint reggel van. Úgy érzem,mintha csak 1 órát aludtam volna.
Bár lehet benne valami,mert bizony tegnap a legjobb barát nőmmel,Bellával végig buliztuk az éjszakát.
Igaz, ő inkább az a "üljünk otthon,és várjunk míg történik valami" stílusú ember.Úgy kellett őt kirángatnom a szobájából,de megérte.
Öhmm..majdnem elfelejtettem bemutatkozni. Marie Alice Brandon vagyok,18éves kis növésű,(megjegyzem elég sokat piszkáltak vele)a többiek szerint mániákus vásárlás mániás és még szingli.Igazából még nem találtam meg az igazit.Viszont van egy nagy titkom,amit csak Bells tud rajtam kivül.Álmomban látom a jövőt!
Akkor bizonyosodtam meg amikor az a baleset történt..
3 éves koromban elvesztettem a szüleimet,testvérem pedig nem volt.Nagyon gazdag családba születtem,és mivel anyáéknak nem volt más rokonuk minden pénzt én örököltem....volna,de ugye az ember nem lesz 3 évesen multi milliomos.A pénz maradt ahol volt,vagyis a bankban.18 évesen mindent megörököltem tőlük.Az árvaházban nem volt sok barátom,kiközösített voltam,ahogy Bella is.
Ott találkoztam először vele,viszont őt örökbe fogadták mikor 15 éves voltam.Ő egy évvel fiatalabb nálam.
Mikor eltelt az a 3 kínkeserves év rögtön felkerestem.Hát az örökbefogadó családja nem épp kedves vele.Szerinte csak azért fogadtak örökbe gyereket,hogy a külvilágnak azt a képet mutassák,hogy ők egy "család",de én itt vagyok neki,ahogy ez fordítva is igaz. Jelenleg Los-Angelesben élek,egyedül.Beköltöztem anyuék régi házába,bár vehettem volna másikat is,annyi pénzből,de a rengeteg emlék inkább ide köt.
Mostanában a napjaim elég egyhangúan telnek.Ideje bele vinni egy kis változatosságot!Igen,ez az,valahogy változtatni fogok,eldöntöttem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése